ezt egy jó PR stratégiával tudod kiaknázni!

Márió egy esős napon, mikor piacra kellett volna vinnie a földje terményeit, elhatározta, hogy a szántóföldjére felépít egy fedett élmény- és bevásárlóközpontot.

"Te meg vagy őrülve!"

"Túl sok chiantit öntöttél le a tiramisud után!" - ilyeneket vágtak a fejéhez.

De ő csak nevetett rajtuk. És álmait követte. Nem kirándulni ment Amerikába. Több nagyvárost beutazott, hogy alaposan megismerje az ott már sikeres modellé vált bevásárlóközpontokat. Mi sikeres, mi nem... ?

És odahaza azokat kereste, akik SEGÍTENI tudnak neki megvalósítani ezt az álmot:

Félúton Milánó és Bergamo között a pusztában egy új várost.

Nem minden lépése volt azonnal óriási siker. Beszélik, hogy hallott Amerikában egy olyan mondatot, ami ilyenkor erőt adott neki:

"Aki nem bírja a hőséget, ne menjen a konyhába!"

És mindig azokat kereste, akik a következő nagyságrend meglépésében tudták segíteni. Így hallott egy Pier nevű mesteremberről is. Az a hír járta róla, hogy faiskolákba annyi érdeklődőt hozott, hogy csarnokokat kellett építeniük a számukra.

Mikor megkereste Pier mestert, az habozás nélkül elutasította. Ő még ilyet nem csinált.

Amikor másodszor találkoztak, Pier mester megkérte, hogy meséljen neki az álmáról.

Azután feltűrték az ingujjaikat és...

Pier kiderítette, hogy a sok pénz, amit Márió arra költött, hogy TV-kben, rádiókban és újságokban hirdesse a bevásárlóközpontját, nem a megfelelő helyre került. Az üzletek fele ekkor már üresen állt, és a mezei nyulakon kívül nem sok más érdeklődő tévedt be a szántőföld közepén magasló vidámparkba.

Azután nem volt rest, és azt is kiderítette, hogy Márió KIKNEK, HOGYAN tegye népszerűvé az álmát, MIKOR, MIT mutasson be és HOL.

Ha a tengerparton egy koktél mellett kipattant volna Pier mester fejéből, mit mondjon Máriónak, akkor ez egy szép mese lenne.

És mindannyian mehetnénk a tengerparti nyugágyakba ihletet és vagyonokat keresni...

Sajnos ezt nem tudom neked felkínálni, maradjon meg ez a mesékben.

A valóságban 1 épületszárnyból mára 6 szárnyra nőtte ki magát Márió világa, és olyan népszerű, hogy a konkurenciái körbetelepülték a lehulló koncokért, és még ők is jól laknak. Ahol puszta szántóföld volt, mára egy új város áll szökőkutakkal, vidámparkkal, éttermekkel, mozival, és sok-sok jó kereskedővel, akiknek sorba kellett állniuk, hogy bekerülhessenek. Ahol havonta több mint 1 millió ember fordul meg most.

És a reklámozás önmagában, még messze nem volt elég. A környező kisvárosok és falvak nem feltétlenül tárt karokkal fogadták ezt az új gyorsan növekvő jelenséget.

Pier mesternek ez nem volt ismeretlen. Korábban a konkurenciával telített olasz piacra egy olyan márkát kellett behoznia és népszerűvé tennie, amit a maffia egyik fehérköpenyes ága nagyon nem nézett jó szemmel, és mindent megtett a kezében levő sajtó és média használatával az ellehetetlenítéséért. A nulláról 12 komoly szolgáltató központot töltött meg érdeklődőkkel, és barátokkal ilyen ellenszélben.

Említettem, hogy mindeközben Máriót árgus szemekkel figyelte 26 másik bevásárlóközpont a 30 kilométeres környezetében, melyek jó része sokkal közelebb van településekhez?